Az új képalkotó vizsgálatok mellett már réginek számító, de alapvető kardiológiai vizsgáló módszer. Minden kardiológiai szakvizsgálat nélkülözhetetlen része.

Általában 12 elvezetéses vizsgálatot végzünk, 6 végtagi és 6 mellkasi elvezetéssel. Az elkészült EKG felvétel számtalan információt ad a szívről, melyet ezer oldalas könyvekben lehet részletezni, megfelelő értékelése nagy gyakorlatot igényel, nem lehet egyetemen, könyvekből megtanulni, legfeljebb az alapokat.

A szív bonyolult elektromos szabályozó rendszere jól vizsgálható, a számtalan különböző ritmuszavar, ingerület vezetési zavar, szívizom betegségek, koszorúér szűkület jelei, szívinfarktus által okozott eltérések, szívbillentyű hibák következményei és még rengeteg eltérés kiolvasható a görbéből.

Az utóbbi néhány évtizedben rohamos fejlődésen átesett és ma már az EKG mellett szinte rutinszerűen alkalmazott módszer, a kardiológiai vizsgálat szerves része.

Az EKG-val ellentétben itt nem elektromos görbékből kell következtetnünk különböző eltérésekre, hanem a monitoron jól láthatóan megjelenik a mozgó szív képe.

A régi készülékeken rosszabb minőségű, elnagyoltabb a kép, könnyebb elnézni bizonyos eltéréseket. Az új fejlesztésű gépeken (mint a nálunk használt VIVID-S5 szívultrahang gép) sokkal pontosabb, részletgazdagabb ábrázolásra van lehetőség.

Működés közben láthatjuk a szív minden „alkatrészét”, a szívburkot, a szívizomzatot, a billentyűket és minden kóros eltérést. Láthatóvá és hallhatóvá tehetjük a véráramlást, számtalan paramétert mérhetünk vizsgálat közben.

Az ultrahang semmilyen káros hatást nem fejt ki a szervezetre és korlátlanul ismételhető bármilyen kétség esetén (ellentétben a röntgen vizsgálattal vagy a CT-vel, melyeknek lehetnek káros hatásaik, ezért csak korlátozottan használhatók).

A feltalálóról elnevezett vizsgálat. A Holter úr által megalkotott készülék még akkora volt mint egy hatalmas hátizsák, mellyel komoly megpróbáltatás volt egy egész napos EKG monitorozás a betegnek.

A mai készülékek mobil telefon méretűek, kényelmesen hordozhatók. A szív égész napos, vagy akár több napi tevékenysége rögzíthető, és kiolvasható számítógéppel. Azok a ritmuszavarok, vezetési zavarok és egyéb anomáliák diagnosztizálhatók, melyek a rendelői, rövid EKG vizsgálat során éppen nem jelentkeztek.

Hordozható, kisméretű automata vérnyomásmérő, mellyel egész nap és éjszaka kb. félóránként történnek a vérnyomás mérések, a páciens rendes napi tevékenysége közben.

Sokkal több információt nyerhetünk így a beteg vérnyomásáról, mint az egyszeri rendelői méréssel, ami sokszor félrevezetően magas lehet a vizsgálat okozta stressz miatt (fehérköpeny hypertonia).

Lemérhető a beállított gyógyszerek hatása is.

Bizonyos szívbetegségek csak terhelés közben okoznak tüneteket.

A leggyakoribb rendellenesség, a szívizmot tápláló koszorúserek szűkülete és végül elzáródása. Ennek kimutatására szolgál elsősorban a vizsgálat, ugyanis a szűkült ereken keresztül nyugalomban még megfelelő az áramlás , de terhelés közben a szívizom megnövekedett vérigényét a beszűkült ér már nem képes kiszolgálni, ezért a szívizom oxigén hiányosan kénytelen működni, melynek az EKG jelei terhelés közben többnyire láthatók és a további kezelési lehetőségek (gyógyszeres kezelés vagy katéteres kivizsgálás) megítélhetők.

Leggyakrabban a koszorúér szűkület kimutatására végezzük, de fontos szerepe van a különböző ritmuszavarok, szívelégtelenség vizsgálata során is, illetve a kardiológiai rehabilitáció folyamatában.